Ehhez a mai krimihez Agathe Christie képzelőereje azonban már kevés. Itt a bűnüldöző szervek tehetetlenek, a bűnösök láthatatlanok: színtelenek, szagtalanok, íztelenek. Csak a hatásuk egyértelmű - a rákkutatók, a magatartáskutatók, a szakemberek számára. Ám az élelmiszeripar mindent tagad. Az engedélyező és ellenőrző szervek pedig nekik falaznak.
Ma az élelmiszereinkben több ezer adalékanyag és aroma kerülhet be legálisan – ezekről tudunk, hiszen rá kell írni a csomagolásra. Amiről viszont nem tudunk ugyanúgy benne van mindennapi betevőnkben: a permetezőszer-maradványok, a nehézfémek, a gyógyszer-maradványok az ipari szennyeződések. Környezetünkben jelenleg már több mint 100 000 féle vegyszer létezik. A kemikáliák össztermelése a világon az 1930-as évi 1 millió tonnás értékről napjainkra elérte az évi 400 millió tonnát. Az utóbbi években végzett vizsgálatok szerint ezek az anyagok kimutathatók a vérünkből, és a gyermekek szervezetében éppúgy, mint az újszülöttek köldökzsinór-vérében megtalálhatók.
Permetezőszer-maradványok
Az intenzív mezőgazdaság által használt kemikáliáknak csak a milyensége változott az utóbbi évtizedekben, mennyiségük viszont inkább nőtt, mint csökkent. A permetezőszer-maradványok mennyiségére ez szintén igaz. Mivel a gazdák nem enni akarják a termékeiket, hanem eladni, ezért a lehető legrövidebb idő alatt a lehető legnagyobb termésmennyiséget akarják megtermelni. Az intenzív műtrágya és növényvédőszer felhasználás elkerülhetetlen. Állatkísérletek szerint a permetezőszer-maradványok gyengítik az immunrendszert, ami nem csak a fertőző betegségek iránti fogékonyságban nyilvánul meg, hanem megmagyarázza ezen anyagok rákkeltő mechanizmusát is. A szermaradványok lassítják a sebgyógyulást, rontják a szaporodóképességet és az állatok természetes ösztöneit károsítják. A kísérleti állatok ha lehetőségük van rá, a biotakarmányt választják.
A gyógyszermaradványok
Az intenzív állattartásban az állatokat a lehető legkisebb helyre zsúfolják össze. A kis helyen az állatok egyrészt nehezebben viselik a stresszt, másrészt gyorsabban terjednek köztük a fertőzések. Például a tojós tyúkokat teljesen legálisan lehet egy A4-es lapnál kisebb helyen tartani egész életükben. A tyúkok mint tojásautomaták – írja Eva Kapfelsperger és Udo Pollmer: Halál a konyhában című könyvében – „egy életen át csaknem teljesen mozgásképtelenül vegetálnak – vagyis egészen addig, amíg, kb. 16 hónap után, tojókapacitásuk jelentősen csökken, és eladják őket leves-tyúkként.”
A tojó állományon ma az EU-előírások szerint gyógyszeres kezelés nem alkalmazható. Mert ha alkalmazható lenne, a gyógyszerek megjelennének a tojásban is. „Tojásból eddig az ellenőrző szervek még nem mutattak ki gyógyszermaradékokat” – állítja az FVM Élelmiszer-biztonsági osztálya. Figyelemre méltó a megvizsgálandó tojások száma: „minden megtermelt 1000 t étkezési tojásból egy, de legalább összesen 200 mintát kell venni évente”.
A sertések, szarvasmarhák és egyéb baromfik tartását és vizsgálatát is hasonlóan szigorú rendeletek szabályozzák ma az EU-ban. A hozamfokozók mint a hormonkészítmények vagy antibiotikumok alkalmazása tilos. És bár az ellenőrző szervek a tojásokhoz hasonlóan, ellenőrzéseik során szinte soha semmit sem találnak, ami visszaélésekre engedne következtetni, őszintébb pillanataikban valamit mégis sejtetni engednek abból, ami a kulisszák mögött zajlik.
„Bár a vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy tiltott hozamfokozó-szerek igénybevétele miatt nem fordul elő kifogásolt minta, de sajnos az utóbbi időben ... egyre gyakrabban történik visszaélés, hiszen a határok nyitottak, bárki megveheti és behozhatja illegálisan ezen szerek valamelyikét.”
Az adalékanyagok
Lényegesen egyértelműbb a helyzet az adalékanyagok esetében, amelyek legálisan kerülnek bele az élelmiszereinkbe. Ezektől a többnyire E számmal jelölt anyagoktól joggal várnánk el, hogy egészségünket vagy közérzetünket ne befolyásolják, ám ez az esetek többségében puszta illúzió.
Láthatatlan élelmiszer-összetevőink egyik prominens képviselője például a nitrites pác-só. Ma a hentesáruk 95 százalékát pácolják. Az NSZK-ban évente mintegy 70.000 tonna nitrites pác-só kerül a felvágottakba. Ma a gépi gyorspácolás a korszerű eljárás: nitritet tartalmazó sóoldat befecskendezése a húsba. Mindez állítólag a vevők érdekében történik: magas víztartalmának köszönhetően a gépi áru korántsem olyan száraz, mint hagyományosan gyártott megfelelője.”
A pác-só nitrit- és nitrátsókat egyaránt tartalmaz. A nitrit amellett, hogy elmélyíti a színt, erősíti a pác aromáját, a füstölésnél pedig a füstölt ízt. Azaz a hús a nitrites pác-sótól lesz olyan kicsattanóan piros, amely színét még akkor is megőrzi, amikor már ezt semmi sem indokolja.
Ezenközben a nitrit káros hatásairól kötetek szólnak. A „virsli-fejfájás” – vagy „hot-dog-headache” – éppúgy a hatásai közé tartozik, mint számos más lényegesen súlyosabb tünet. A kísérleti állatok élettartamát jelentősen csökkenti, gyermekeknél károsíthatja az enzimrendszereket amelyek a méregtelenítő folyamatokért és a hormonháztartásért felelősek, állatkísérletekben vérképzési zavarokat okoz, károsítja a szívet, a tüdőt, a vesét, a heréket. A nitrit erős mutagén, azaz megváltoztatja az örökítő anyagot, erősen befolyásolja a szellemi-lelki folyamatokat, a halvaszületések számát megnöveli.
De ezzel a nitrites pác-só bűnei még nem értek véget. A serpenyőben vagy a gyomor savas közegében ugyanis ebből az anyagból nitrózaminok keletkezhetnek amelyek a ma ismert legveszélyesebb rákkeltő anyagok közé tartoznak. Minden harmadik átpirosított felvágott tartalmaz kimutatható maradványanyagokat a legkülönbözőbb nitrózaminokból – amelyek öröklődő mérgek. Az anyaállatoknak adott egyszeri, kicsiny mennyiségek az utódokon sőt az utódok utódain is rákot okozhatnak. Minél fiatalabb egy élőlény, annál nagyobb veszélyt jelentenek rá a nitrózaminok – ez a tény már sok más környezeti méregről is bebizonyosodott. Míg az anyaállatok sok kísérletben semmilyen rákos elváltozásra utaló jelet nem mutatnak, addig legtöbb utódjuk már kölyökkorában a rák áldozata lesz. Ez felveti „a kapcsolatot a rendkívül komoly problémát okozó gyermekkori rákkal”, „amelynek gyakorisága jelentősen megnőtt”. Ma a közlekedési balesetek után a rák a leggyakoribb halálozási ok a gyermekek körében.” A dózis további csökkentésével az állatokon időskori rákot lehet létrehozni.
Mindez együtt
A nitrózaminok és a táplálékunkban előforduló számos egyéb méreg egymás káros hatását felerősítik. Így a nehézfémek, a permetezőszer-maradványok és az egyéb ipari szennyeződések, vagy akár az adalékanyagok is egymásra hatnak. Paracelsus 400 éves intelme, miszerint csak a mennyiség számít sajnos az élelmiszerekben előforduló szennyeződések esetében érvényét veszti. Itt már az egészen kicsiny mennyiségek is hatásosak.
Eva Kapfelsperger és Udo Pollmer: Halál a konyhában című könyve az élelmiszer-biztonság alapvető kérdéseivel, ezek hátterével és a lehetséges megoldásokkal foglalkozik
Számba veszi a húsban, a felvágottfélékben, a halban, a tojásban, a tejben és az anyatejben előforduló szennyeződéseket és ezek lehetséges egészségügyi hatásait, valamint foglalkozik a biogazdálkodás mibenlétével, a különbségekkel a bio és a konvencionális termékek között.
Fogyasztói tanácsokat ad, ám fogyasztóvédelem helyett fogyasztói önvédelemről beszél, hiszen a hivatalos szervek szerint ételeink ma garantáltan biztonságosak.
